Sharmon Lebby író és fenntartható divat stylist, aki a környezetvédelem, a divat és a BIPOC közösség metszéspontjáról tanulmányozza és tudósít.
A gyapjú a hideg nappalok és hideg éjszakák szövete. Ez a szövet a kültéri ruházathoz kapcsolódik. Ez egy puha, bolyhos anyag, általában poliészterből készül. A kesztyűk, sapkák és sálak mind szintetikus anyagokból, úgynevezett polárgyapjúból készülnek.
Mint minden közönséges szövet esetében, szeretnénk többet megtudni arról, hogy a gyapjú fenntartható-e, és hogyan viszonyul más szövetekhez.
A gyapjút eredetileg a gyapjú helyettesítésére hozták létre. 1981-ben az amerikai Malden Mills (ma Polartec) vállalat vette át a vezető szerepet a szálcsiszolt poliészter anyagok fejlesztésében. A Patagoniával való együttműködés révén továbbra is jobb minőségű szöveteket gyártanak, amelyek könnyebbek a gyapjúnál, de tulajdonságaik még mindig hasonlóak az állati rostokhoz.
Tíz évvel később újabb együttműködés alakult ki a Polartec és Patagonia között; ezúttal az újrahasznosított műanyag palackok felhasználásán volt a hangsúly a gyapjú készítéséhez. Az első anyag zöld, az újrahasznosított palackok színe. Ma a márkák további intézkedéseket tesznek az újrahasznosított poliészterszálak fehérítésére vagy festésére, mielőtt az újrahasznosított poliészterszálakat forgalomba hoznák. A fogyasztás utáni hulladékból készült gyapjúanyagokhoz ma már többféle szín is elérhető.
Bár a gyapjú általában poliészterből készül, technikailag szinte bármilyen típusú szálból készülhet.
A bársonyhoz hasonlóan a polárgyapjú fő jellemzője a gyapjúszövet. A Malden Mills hengeres acél drótkefék segítségével bolyhos vagy magasított felületeket készít a szövés során keletkező hurkok megszakításához. Ez is felfelé tolja a szálakat. Ez a módszer azonban a szövet foltosodását okozhatja, ami kis rostgolyókat eredményezhet a szövet felületén.
A pelyhesedés problémájának megoldása érdekében az anyagot alapvetően „borotválják”, ami puhábbá teszi az anyagot és hosszabb ideig megőrzi minőségét. Ma ugyanezt az alaptechnológiát alkalmazzák a gyapjú készítéséhez.
A polietilén-tereftalát forgács a szálgyártási folyamat kezdete. A törmeléket megolvasztják, majd átnyomják egy nagyon finom lyukakkal ellátott korongon, amelyet fonófejnek neveznek.
Amikor az olvadt töredékek kijönnek a lyukakból, elkezdenek lehűlni és rostokká keményednek. A szálakat ezután felforrósított orsókon nagy kötegekké, úgynevezett kócokká fonják, amelyeket aztán kinyújtanak, hogy hosszabb és erősebb szálakat kapjanak. Nyújtás után krimpelőgépen ráncos textúrát adunk, majd megszárítjuk. Ezen a ponton a szálakat hüvelykre vágják, hasonlóan a gyapjúszálakhoz.
Ezekből a szálakból ezután fonalak készíthetők. A préselt és vágott kócokat kártológépen vezetik át, hogy szálkötelet képezzenek. Ezeket a szálakat ezután egy fonógépbe táplálják, amely finomabb szálakat készít, és orsókká fonja őket. Festés után kötőgéppel kössük kendővé a szálakat. Innentől kezdve a halmot úgy állítják elő, hogy a rongyot átengedik a szundikáló gépen. Végül a nyírógép levágja a megemelt felületet, hogy gyapjút képezzen.
A gyapjú előállításához használt újrahasznosított PET újrahasznosított műanyag palackokból származik. A fogyasztás utáni hulladékot megtisztítják és fertőtlenítik. Szárítás után a palackot apró műanyagdarabokra zúzzuk, és újra mossuk. A világosabb színt kifehérítik, a zöld palack zöld marad, majd később sötétebbre festik. Ezután kövesse ugyanazt a folyamatot, mint az eredeti PET-nél: olvassa meg a darabokat, és csavarja be őket szálakká.
A legnagyobb különbség a gyapjú és a pamut között, hogy az egyik szintetikus szálból készül. A gyapjút úgy tervezték, hogy utánozza a gyapjú gyapjút, és megőrizze hidrofób és hőszigetelő tulajdonságait, míg a pamut természetesebb és sokoldalúbb. Ez nem csak anyag, hanem szál is, amely bármilyen típusú textilbe szőhető vagy köthető. A pamutszálakból akár gyapjú is készíthető.
Bár a pamut káros a környezetre, általában úgy tartják, hogy fenntarthatóbb, mint a hagyományos gyapjú. Mivel a gyapjút alkotó poliészter szintetikus, évtizedekig tarthat a lebomlása, és a pamut biológiai lebomlási sebessége sokkal gyorsabb. A bomlás pontos sebessége az anyag körülményeitől és attól függ, hogy 100% pamut-e.
A poliészterből készült gyapjú általában erős ütésálló anyag. Először is, a poliészter kőolajból, fosszilis tüzelőanyagokból és korlátozott erőforrásokból készül. Mint azt mindannyian tudjuk, a poliészter feldolgozás energiát és vizet fogyaszt, emellett rengeteg káros vegyszert is tartalmaz.
A szintetikus szövetek festési folyamata is hatással van a környezetre. Ez az eljárás nemcsak sok vizet használ fel, hanem a vízi élőlényekre káros, el nem fogyasztott színezékeket és kémiai felületaktív anyagokat is tartalmazó szennyvizet bocsát ki.
Bár a gyapjúban használt poliészter biológiailag nem lebomlik, de lebomlik. Ez a folyamat azonban apró műanyag töredékeket hagy maga után, amelyeket mikroműanyagoknak neveznek. Ez nem csak akkor jelent problémát, ha az anyag hulladéklerakóba kerül, hanem a gyapjúruhák mosásakor is. A fogyasztói használat, különösen a ruhamosás, a ruházat életciklusa során a legnagyobb hatással a környezetre. Úgy gondolják, hogy körülbelül 1174 milligramm mikroszál szabadul fel a szintetikus kabát mosásakor.
Az újrahasznosított gyapjú hatása csekély. Az újrahasznosított poliészter által felhasznált energia 85%-kal csökken. Jelenleg a PET mindössze 5%-át hasznosítják újra. Mivel a poliészter a textilekben használt első számú szál, ennek a százalékos aránynak a növelése jelentős hatással lesz az energia- és vízfelhasználás csökkentésére.
Mint sok minden, a márkák is keresik a módját, hogy csökkentsék környezeti hatásukat. Valójában a Polartec egy új kezdeményezéssel vezeti a trendet, hogy textilkollekcióikat 100%-ban újrahasznosíthatóvá és biológiailag lebomlóvá tegyék.
A gyapjú természetesebb anyagokból is készül, például pamutból és kenderből. Továbbra is ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a műszaki gyapjúé, de kevésbé károsak. Ha nagyobb figyelmet fordítanak a körforgásos gazdaságra, nagyobb valószínűséggel használnak növényi alapú és újrahasznosított anyagokat a gyapjúkészítéshez.
Feladás időpontja: 2021.10.14