Amikor anyaghoz jutunk, vagy ruhadarabot vásárolunk, a színen kívül kézzel tapintjuk az anyag textúráját és megértjük az anyag alapvető paramétereit: szélesség, súly, sűrűség, alapanyag specifikációk stb. Ezen alapvető paraméterek nélkül nincs mód a kommunikációra. A szőtt szövetek szerkezete elsősorban a lánc- és vetülékfonal finomságával, a szövet lánc- és vetüléksűrűségével, valamint a szövetszövéssel függ össze. A fő specifikációs paraméterek közé tartozik a darab hossz, szélesség, vastagság, tömeg stb.
Szélesség:
A szélesség a szövet oldalsó szélességére utal, általában cm-ben, a nemzetközi kereskedelemben néha hüvelykben is kifejezve. A szélességeszőtt szövetekolyan tényezők befolyásolják, mint a szövőszék szélessége, a zsugorodás mértéke, a végfelhasználás és a szövetfeldolgozás során a feszítés. A szélességmérés közvetlenül acél vonalzóval is elvégezhető.
Darab hossza:
A darabhossz egy szövetdarab hosszát jelenti, és a közös mértékegység az m vagy a yard. A darab hosszát elsősorban a szövet típusa és felhasználása alapján határozzák meg, és olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint az egység tömege, vastagsága, csomagolási kapacitása, kezelése, a nyomtatás és festés utáni kikészítés, valamint a szövet elrendezése és vágása. A darab hosszát általában egy ruhaellenőrző gépen mérik. Általánosságban elmondható, hogy a pamutszövet darabhossza 30-60 m, a finom gyapjúszerű anyagé 50-70 m, a gyapjúé 30-40 m, a plüssé és a teveszőr 25-35 m, a selyemé pedig szövet A ló hossza 20-50 m.
Vastagság:
Bizonyos nyomás alatt a szövet eleje és hátulja közötti távolságot vastagságnak nevezzük, a közös mértékegység pedig mm. A szövet vastagságát általában szövetvastagság-mérővel mérik. A szövet vastagságát főként olyan tényezők határozzák meg, mint a fonal finomsága, a szövet szövése és a fonal kihajlási foka a szövetben. A szövet vastagságát ritkán használják a tényleges gyártás során, és általában közvetett módon fejezik ki a szövet tömegével.
súly/gramm tömeg:
A szövet tömegét gramm tömegnek is nevezik, vagyis a szövet területegységére eső súlynak, és az általánosan használt mértékegység a g/㎡ vagy uncia/négyzetméter (oz/yard2). A szövet súlya olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint a fonal finomsága, a szövet vastagsága és a szövet sűrűsége, amelyek jelentős hatással vannak a szövet teljesítményére, és egyben a szövet árának fő alapja is. A szövet súlya egyre inkább fontos specifikációvá és minőségi mutatóvá válik a kereskedelmi tranzakciókban és a minőségellenőrzésben. Általánosságban elmondható, hogy a 195 g/㎡ alatti anyagok könnyű és vékony anyagok, alkalmasak nyári ruházatra; a 195-315 g/㎡ vastagságú szövetek alkalmasak tavaszi és őszi ruházatra; A 315 g/㎡ feletti szövetek nehéz anyagok, alkalmasak téli ruházatra.
A lánc- és vetüléksűrűség:
A szövet sűrűsége az egységnyi hosszonként elhelyezett láncfonalak vagy vetülékfonalak számát jelenti, amelyet láncsűrűségnek és vetüléksűrűségnek neveznek, általában gyökér/10 cm-ben vagy gyökér/hüvelykben kifejezve. Például a 200/10cm*180/10cm azt jelenti, hogy a láncsűrűség 200/10cm, a vetüléksűrűség pedig 180/10cm. Ezenkívül a selyemszöveteket gyakran a lánc- és vetülékszálak négyzethüvelykenkénti számának összegével jelölik, amelyet általában T jelöl, például 210T nylon. Egy bizonyos tartományon belül a szövet szilárdsága nő a sűrűség növekedésével, de a szilárdság csökken, ha a sűrűség túl magas. A szövet sűrűsége arányos a tömeggel. Minél kisebb a szövetsűrűség, annál puhább az anyag, annál kisebb az anyag rugalmassága, és annál nagyobb a drapéria és a melegség megtartása.
Feladás időpontja: 2023.07.28