1. Kopásállóság
A kopásállóság a kopási súrlódásnak ellenálló képességre utal, ami hozzájárul a szövetek tartósságához. A nagy szakítószilárdságú és jó kopásállóságú szálakból készült ruhadarabok sokáig kitartanak, és hosszú ideig viselik a kopás nyomait.
A nylont széles körben használják sportfelsőruházatban, például síkabátokban és futballmezekben. Ennek az az oka, hogy szilárdsága és kopásállósága különösen jó. Az acetátot gyakran használják kabátok és dzsekik bélésében, kiváló burkolatának és alacsony költségének köszönhetően.
Az acetátszálak gyenge kopásállósága miatt azonban a bélés hajlamos kikopásodni vagy lyukakat képződni, mielőtt megfelelő kopás lépne fel a kabát külső szövetén.
2.Chemikus hatás
A textilfeldolgozás (például nyomtatás és festés, kikészítés) és otthoni/szakszerű ápolás vagy tisztítás (például szappannal, fehérítő- és vegytisztító oldószerekkel stb.) során a szálak általában vegyszereknek vannak kitéve. A vegyszer típusa, a hatás intenzitása és a hatás időtartama határozza meg a szálra gyakorolt hatás mértékét. A vegyszerek különböző szálakra kifejtett hatásainak megértése fontos, mivel ez közvetlenül kapcsolódik a tisztításhoz szükséges gondozáshoz.
A rostok eltérően reagálnak a vegyi anyagokra. Például a pamutszálak savállósága viszonylag alacsony, lúgállósága viszont nagyon jó. Ezenkívül a pamutszövetek a kémiai gyantával végzett nem vasalás után egy kis szilárdságot veszítenek.
3.Etartósság
A rugalmasság az a képesség, hogy feszültség hatására megnő a hossz (megnyúlás), és az erő feloldása után visszatér a sziklás állapotba (helyreállás). A megnyúlás, amikor külső erő hat a szálra vagy szövetre, kényelmesebbé teszi a ruhadarabot, és kisebb varrásfeszültséget okoz.
Egyidejűleg a szakítószilárdság is fokozódik. A teljes helyreállítás elősegíti az anyag megereszkedését a könyöknél vagy a térdnél, megakadályozva a ruha megereszkedését. Azokat a szálakat, amelyek legalább 100%-ban megnyúlnak, rugalmas rostoknak nevezzük. A spandex szál (a spandexet Lycra-nak is hívják, hazánkat pedig spandexnek hívják) és a gumiszál tartozik ehhez a száltípushoz. A megnyúlás után ezek a rugalmas szálak szinte erővel térnek vissza eredeti hosszukra.
4.Gyúlékonyság
A gyúlékonyság egy tárgy azon képességére utal, hogy meggyullad vagy ég. Ez nagyon fontos tulajdonság, hiszen az emberek életét mindig különféle textíliák veszik körül. Tudjuk, hogy a ruházat vagy a belső bútorok gyúlékonyságuk miatt súlyos fogyasztói sérüléseket és jelentős anyagi károkat okozhatnak.
A szálakat általában gyúlékony, nem gyúlékony és égésgátló kategóriába sorolják:
A gyúlékony szálak olyan szálak, amelyek könnyen meggyulladnak és tovább égnek.
A nem gyúlékony szálak olyan szálakat jelentenek, amelyeknek viszonylag magas égési pontja és viszonylag lassú égési sebessége van, és az égő forrás evakuálása után önmaguk kialszik.
Az égésgátló szálak olyan szálakra utalnak, amelyek nem égnek el.
A gyúlékony szálakból kidolgozással vagy szálparaméterek megváltoztatásával égésgátló szálakat lehet készíteni. Például a hagyományos poliészter gyúlékony, de a Trevira poliésztert égésgátlóvá kezelték.
5.Lágyság
A puhaság a szálak azon képességére utal, hogy könnyen, ismétlődően hajlíthatóak anélkül, hogy eltörnének. A puha szálak, mint például az acetát, megtámasztják a jól áthúzódó szöveteket és ruhákat. A merev szálak, például az üvegszál nem használhatók ruházat készítésére, de viszonylag merev szövetekben dekorációs célokra használhatók. Általában minél finomabbak a szálak, annál jobb a drapálhatóság. A puhaság az anyag tapintását is befolyásolja.
Bár gyakran jó drapéria szükséges, néha merevebb szövetekre van szükség. Például köpenyekkel ellátott ruhákon (a vállra akasztott és kifordított ruhák) használjon merevebb anyagokat a kívánt forma eléréséhez.
6.Kézérzés
A kézi tapintás az az érzés, amikor egy szálat, fonalat vagy szövetet érintenek. A szál tapintása érzékeli alakjának, felületi jellemzőinek és szerkezetének hatását. A szál alakja eltérő, lehet kerek, lapos, többkaréjos stb. A rostfelületek is eltérőek, például sima, szaggatott vagy pikkelyes.
A szál alakja vagy hullámos vagy egyenes. A fonal típusa, a szövet felépítése és a befejezési folyamatok szintén befolyásolják az anyag tapintását. Az olyan kifejezéseket, mint a puha, sima, száraz, selymes, merev, durva vagy érdes, gyakran használják az anyag tapintásának leírására.
7.Csillogás
A fényesség a fény visszaverődésére utal a szál felületén. A szál különböző tulajdonságai befolyásolják annak fényét. A fényes felületek, a kisebb görbület, a lapos keresztmetszeti formák és a hosszabb szálhosszúság fokozza a fényvisszaverődést. A szálgyártási folyamat húzási folyamata növeli annak fényét azáltal, hogy felületét simábbá teszi. A mattítószer hozzáadása tönkreteszi a fény visszaverődését és csökkenti a fényességet. Ily módon a hozzáadott mattítószer mennyiségének szabályozásával fényes szálak, matt szálak és fénytelen szálak állíthatók elő.
Az anyag fényét a fonal típusa, a szövés és az összes felület is befolyásolja. A fényesség követelményei a divatirányzatoktól és a vásárlói igényektől függenek.
8.Pilling
A foltosodás arra utal, hogy néhány rövid és törött szál kis golyókká összegabalyodik a szövet felületén. A pomponok akkor keletkeznek, amikor a szálak végei elszakadnak a szövet felületétől, általában a kopás miatt. A pépesség nemkívánatos, mert az olyan anyagokat, mint például az ágynemű, öregnek, csúnyanak és kényelmetlennek tűnik. A pomponok a gyakori súrlódású területeken alakulnak ki, például a gallérokon, az ujjak alatt és a mandzsetta szélén.
A hidrofób szálak hajlamosabbak a foltosodásra, mint a hidrofil szálak, mivel a hidrofób szálak nagyobb valószínűséggel vonzzák egymáshoz a statikus elektromosságot, és kevésbé esnek le a szövet felületéről. A pom pom ritkán látható 100% pamut ingeken, de nagyon gyakori a hasonló, egy ideje hordott polipamut keverékű ingeken. Bár a gyapjú hidrofil, pikkelyes felülete miatt pomponok készülnek. A szálak össze vannak csavarodva és összegabalyodva pompon keletkezik. Az erős szálak hajlamosak pomponokat tartani a szövet felületén. Könnyen eltörhető, kis szilárdságú szálak, amelyek kevésbé hajlamosak a foltosodásra, mivel a pom-pomok könnyen leesnek.
9. Rugalmasság
A rugalmasság az anyag azon képességére utal, hogy hajlítás, csavarás vagy csavarás után rugalmasan helyreáll. Ez szorosan összefügg a ránctalanító képességgel. A jobb rugalmasságú szövetek kevésbé hajlamosak a ráncosodásra, és ezért hajlamosak megőrizni jó formájukat.
A vastagabb szálnak jobb az ellenálló képessége, mert nagyobb a tömege a feszültség felvételéhez. Ugyanakkor a szál alakja is befolyásolja a szál rugalmasságát, és a kerek szál rugalmasabb, mint a lapos szál.
A szálak természete is tényező. A poliészter szál rugalmassága jó, a pamutszál viszont gyenge. Nem meglepő tehát, hogy a két szálat gyakran együtt használják olyan termékekben, mint a férfi ingek, női blúzok és ágyneműk.
A visszanyúló szálak némi gondot okozhatnak, ha észrevehető gyűrődéseket kell létrehozni a ruhákon. Könnyen gyűrődés alakulhat ki pamuton vagy szőnyegen, de nem olyan könnyen a száraz gyapjún. A gyapjúszálak ellenállnak a hajlításnak és a gyűrődésnek, végül újra kiegyenesednek.
10.Statikus elektromosság
A statikus elektromosság két különböző anyag egymáshoz dörzsölődése által generált töltés. Amikor elektromos töltés keletkezik és felhalmozódik a szövet felületén, akkor a ruha a viselőjéhez tapad, vagy a szösz az anyaghoz tapad. Amikor a szövet felülete idegen testtel érintkezik, elektromos szikra vagy áramütés keletkezik, ami gyors kisülési folyamat. Ha a szál felületén a statikus elektromosság ugyanolyan sebességgel keletkezik, mint a statikus elektromosság átvitele, a statikus elektromosság jelensége kiküszöbölhető.
A szálakban lévő nedvesség vezetőként működik a töltések eloszlatására, és megakadályozza a fent említett elektrosztatikus hatásokat. A hidrofób szál, mivel nagyon kevés vizet tartalmaz, hajlamos statikus elektromosságot generálni. A statikus elektromosság a természetes rostokban is keletkezik, de csak akkor, ha nagyon száraz, mint a hidrofób rostok. Az üvegszálak kivételt képeznek a hidrofób szálak közül, kémiai összetételük miatt a felületükön nem keletkezhetnek statikus töltések.
Az Eptratrop szálakat (elektromosságot vezető szálakat) tartalmazó szövetek nem zavarják a statikus elektromosságot, és szenet vagy fémet tartalmaznak, amely lehetővé teszi a szálak számára a felhalmozódó statikus töltések átvitelét. Mivel gyakran vannak statikus elektromos problémák a szőnyegeken, nejlont, például Monsanto Ultront használnak a szőnyegeken. A trópusi szálak kiküszöbölik az áramütést, a szövet összebújását és a por felszívódását. A speciális munkakörnyezetekben fennálló statikus elektromosság veszélye miatt nagyon fontos, hogy alacsony statikus szálakat használjunk aluljárók készítéséhez kórházakban, számítógépek közelében lévő munkaterületeken, valamint gyúlékony, robbanásveszélyes folyadékok vagy gázok közelében.
Mi szakosodunkpoliészter műselyem szövet,gyapjú szövet és poliészter pamut szövet. Kezeléssel is tudunk szövetet készíteni. Bármilyen érdeklődéssel forduljon hozzánk bizalommal!
Feladás időpontja: 2022-11-25